ÖRÖKSÉGÜNK

A TORNAI KASTÉLY A 18. ÉS 19. SZÁZADBAN

A tornai kastély története – 2. rész

Írta: Surovec Róbert     Készült: 2018.04.28.

A tornai kastélyban a 18. és 19. században is mozgalmas élet volt. Ami érdekes: számos ismerős történelmi személyiség is megfordult itt.
II. Rákóczi Ferenc rövid ideig megszállt a kastélyban a szabadságharc alatt. Erről egy 1941-ből fennmarad kézirat tanúskodik, melynek szerzője ismeretlen. A kéziratban ezt olvashatjuk: „A fejedelem 1707. évben is Rozsnyóra menet s visszafelé Tornán hált meg az oppidumban (mezővárosban) épült palotában, miután a tornai vár már lakhatatlan volt.” Az ismeretlen szerző kéziratában még azt is megemlíti, hogy a Rákóczi-felkelés végén, pontosabban 1711. januárjában a tornai kastélyban ellenállást kíséreltek meg, de rövid ostrom után újból a német katonaság kezébe került.
Bél Mátyás 1730-ban Torna vármegye leírásában két kastélyt említ Tornán. Egy nagyobbat, mely a jelenleg is meglévő épülettel egyezik meg, és egy kisebbet. Így ír: „A templommal átellenben lévő lejtőn áll egy kastély, amelyet “nagyobb”-nak mondanak a tömege miatt, ami a másiktól, a kisebbiktől megkülönbözteti. Ez szépen fel van szerelve termekkel és más, a benne lakásra való alkalmatossággal; ezért méltó is arra, hogy a földesura lakja. Ő buzini gróf Keglevich József, aki, mint fentebb említettük, a főispáni méltósággal ékeskedik. A kastélynak azon a részén, amellyel dél felé néz, van egy gyümölcstermő fákban bővelkedő kert, valamint lentebb egy kellemes és egyszersmind hasznos vízfolyással bíró halastó. Ennek természetével kapcsolatban fentebb már elmondtuk, hogy nem fogja a fagy: ennélfogva ott, ahol kifolyik belőle a víz, épült egy malom, amely arról nevezetes, hogy állandóan dolgozik. A többi, ide kapcsolható alkalmatosság a gazdálkodás haszonnal való folytatására szolgál. Közéjük sorolhatjuk azt a két, megfelelően felépített műhelyt, amelyek közül az egyikben sert főznek, a másikban pedig égetett bort párolnak le. – A kisebbik kastély a Gyulay grófok örökös birtoka; ez tömegét tekintve is szerényebb és a felső részén romok is éktelenítik. Vannak azonban nem csúnyán megépített szobák is benne a földesúr befogadására, ha ide érkeznék.”
Kazinczy Ferenc, magyar író, költő és nyelvújító, 1784-ben rövid ideig a kastélyban volt elszállásolva, amikor a tornai nagybirtok ügyvédjének, Tarnói Milecz Sámuelnek joggyakornokaként érkezett a városba. A Tornán töltött időszakról a következőt írja emlékirataiban: „Tornán sok ideig haszon nélkül mulaték, de nem örömök nélkül. A vidék gyönyörű, tündéri. Megmásztam egy-két hegyet, s sokat andalogtam poetai andalgásban a kastély és a vár romjain s a szép tó körül a kastély alatt a reggeli és esti alkonyban.”

 

A Vasárnapi Ujság 1864. március 27-ikei számában megjelent A tornai kastély című cikk ezt a képet adja vissza a szóban forgó épületről és Tornáról: „Mai képünkön a tornai ódon kastély, háttérben hajdani tornai templommal s leghátrább a várromokkal, előtérben a kastély szeszélyes kertével, természetalkotta nagy tavával látszik. E kastély a leégetett tornai vár hasonlatosságára tornyokkal építtetett 1686—1690 közt s bővíttetett alatta elterülő gazdasági épületekkel 1748 körül. A Gyulay és Keglevich grófok birtoka volt Torna városával együtt, most gróf Keglevich Béla tulajdona. Most a tó tisztán tartatik, a kacsatenyésztő nádas kivételével; a kert szépítésére is némi rendezés alkalmaztatott újabb időben, de a tó déli szélén a város felé állott fürdőház pusztulásnak indult. Pedig oly kis közönség is, mint Torna városkáé, főleg most, midőn ez megyei székhely, igen fel tudná azt a fürdőt kijavított állapotban használni. Meg is illetné ezt a tiszta s bár szegényes, de rendezett utczákból s ép házakból álló csinos Tornát egy jóravaló fürdő. Az egész Torna város gyümölcsös kertnek látszik a szintén kertalaku kisded Tornamegye kelet felé eső részén.”
Gróf Keglevich Béla (1833-1896) országgyűlési képviselő (és egyben Batthyány Ilona első férje) volt sarjából az utolsó tulajdonos, akitől 1870-ben a tornai uradalmat minden tartozékával együtt a korrupciós botrányairól híres gróf Zichy-Ferraris Viktor (1842. július 1., Budapest – 1880. május 24., Budapest) vásárolta meg. Bár a kastély a tulajdonát képezte, sosem lakott benne. Zichy-Ferraris piszkos ügyei hamarosan kiszivárogtak és annak érdekében, hogy visszaszerezze becsületét, párbajra hívta az őt szerinte rágalmazó Károlyi István grófot. Az óriási botrány a magyar politikai elitet néhány hónapra teljesen megosztotta, így az egyetlen kiút valóban a párbaj maradt. 1880. május 24-én Pesten a felek tíz lépésről lőttek egymásra vonatlan pisztolyokkal. Mindketten egyszerre lőttek; Zichy-Ferraris esett össze, a golyó jobb oldalán érte, és a bal hónalján jött ki. Temetésén jellemző módon a magyar politikai elit számos tagja képviselte magát, köztük Tisza Kálmán és Jókai Mór is.
A kastélyt ebben az évben az osztrák sörgyáros, ifjabb Dreher Antal (1849-1920) vette meg, aki az előző tulajdonoshoz hasonlóan sosem lakott Tornán. Ez nem is csoda, hiszen apja, idősebb Dreher Antal halála után (14 éves volt amikor meghalt, de a családi vállalkozást csak 1870-ben vehette át) összesen négy sörfőzdét kellett vezetnie: Schwechat, Kőbánya, Triest, Michelob. Fejlesztette gyárai technológiáját és kapacitását, s a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyárává vált. A körülötte egymás után épülő új serfőzdék sem tudták megtörni Dreher Antal Serfőzdéjének fejlődését. A négy gyárból álló konszern 1890-ben már 1,2 millió hektoliternyi habos nedűt termelt. Emellett Dreher Torna gazdaságát is igyekezett fellendíteni fakitermelő üzemek létrehozása által. Jókai Mór regényíró az 1880-as években járt Tornán és az Életemből című művében így vélekedik Dreher Antalról: „Torna vármegye hajdanában arról volt nevezetes, hogy a legkisebb megyéje az országnak, melynek területén csak egy emeletes ház, egy patika és egy toronyóra található. Most már be van kebelezve Abaújba. Torna városában a törvényhatósági életnek vége. Itt Dreher bécsi földbirtokos úr jószágigazgatójánál, Köhler Albert úrnál voltunk szállva, ki igen kitűnő nemzetgazda és derék jó magyar hazafi. Maga az új földesúr is sokat tesz e vidék anyagi jólétének emelésére.”
Az 1896-ban kiadott Magyarország vármegyéi és városai országos monográfiájának első kötetében (Abauj-Torna vármegye és Kassa) ezt írja Tornáról: „Torna házainak száma 216. Ezek közt megemlitésre méltó a régi vármegyeháza és a régi Keglevich-féle kastély, mely ma Dreher Antalé. A kastélyt csinos park veszi körül; benne egy öt hold terjedelmü tó van, mely soha sem fagy be.”

 

Második katonai felmérés (1806-1869)

 

 

 

 

TORNA KÖZÖSSÉGE - független hírportál                Szerkesztőség                Kapcsolat: torna.kozossege@gmail.com
A hírportálon közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét.   A szerkesztőség fenntartja ma-
gának a jogot a tudósítások rövidítésére és szerkesztésére.
Minden jog fenntartva: Torna Közössége