ÖRÖKSÉGÜNK

A TORNAI KASTÉLY EREDETE

A tornai kastély története – 1. rész

Írta: Surovec Róbert     Készült: 2018.04.21.

Templomba menet szinte mindig elsétálunk előtte. Torna büszkeségének kellene lennie, ellenkezőleg községünk szégyenfoltja. A Keglevich-féle kastélyról van szó. Már több éve foglalkoztat, vajon mikor is épülhetett a műemlék. A legtöbb irodalomban azt olvashatjuk, hogy a vár lerombolása után építették. Valahol már azt is feltüntették, a máig meglévő épület csupán gazdasági traktusként szolgált a tó partján álló üvegpalota mellett, mely a 18. század elején leégett. Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, kutatásba kezdtem, és nagyon érdekes dolgokat tudtam meg.
Arról, hogy a kastély mikor épült, pontos adatok nincsenek. Az azonban már bizonyos, hogy a vár lerombolása előtt már állt – noha akkoriban máshogy nézett ki - és nemesi kúriaként (Nobilitaris Curia) tartották számon.
A 17. század első felében a tornai uradalmon két kegyúr osztozkodott: Káthay Ferenc és Móricz Márton. 1621-ből származik egy inventárium az utóbbi ingatlanjairól. A következőket olvashatjuk benne: „A két túlsó halastó Móricz uramé, mely alatt van egy kőre való malom is, melyet Móricz Márton Klára nevű lánya számára építtetett. A lánya most is hasznát veszi, noha a Káthay család még most is igényt tart rá. Az alsó tavon lévő malom fele Móricz uramé.”
Akkoriban két halastó volt Tornán. A mai napig is meglévő mellett volt egy kisebb terjedelmű tó is, amely télen sosem fagyott be. Az idősebb tornaiak elbeszélése alapján olyan tiszta volt a vize, hogy fenekére is le lehetett látni. Ráadásul a tavakon két malom is dolgozott. Igazán mesés környezet lehetett, ezért szinte elképzelhetetlen, hogy a közelben nem állt egy kisebb kúria. Ha a feltevés valós alapokon nyugszik, az épületet azért nem foglalták bele az összeírásba, mert Káthay Ferenc tulajdonában lehetett. Az inventárium pedig kizárólag csak Móricz Márton javaival foglalkozik.

A nemesi kúriát egy 1671-es inventárium említi meg, ahol a nagyon részletes leírás alapján viszonylag pontos képet kaphatunk róla: „Mező Torna városában, a vártól keletre van egy fából épült nemesi kúria. A kúria egy négy öl (7,6 m) hosszú és öt öl (9,5 m) széles szép öreg fehérre festett épület, melynek négy kristály ablaka van vas keretekbe helyezve. Ajtaja pléhből készült. Helyiségét zöld kályhás kemence fűti. Ebből a helyiségből oldalt egy kamara nyílik. Ebből a kamarából nyílik egy vas ajtó, mögötte boltíves helység. Alatta boltíves pince terül el. A pitvarból nyílik a sütő ház, amelyből oldalt nyílik egy kamara. A sütőház végiben van egy konyha, abból nyílik a szakács ház, melyben maga a szakács lakik. A kapu felett van egy tornácos nyári ház. A kapu mellett oldalból van egy cselédház, melyben a kocsmáros lakik, aki mostan valamilyen oknál fogva a városban karácsonyig bort nem árult. A cselédház alatt pince van. A ház végében egy kamara van, mely tele van üres hordókkal. A kastélyhoz három istálló tartozik. Az udvar közepén van egy láncos kút. A terület fa palánkkal van elkerítve. Tekintetes és nagyságos Keglevich Miklós úr kastélya alatt van egy öreg halastó. Ezen a tavon van egy felül csapó malom, egy kőre való. A tavon és malmon Semsey Pál úr Keglevich Miklós úrral osztozik.”
Egy a maitól nagyon eltérő kastélyról olvashatunk tehát benne, mely a jelenlegi épület helyén állt. A kastély Keglevich Miklós tulajdona volt.
Egy évtized alatt ez a kastély nagy változásokon mehetett keresztül. Egy 1682-ből származó inventáriumban ez áll: „A városban van egy kastély kőből. Sarokbástyákkal ellátott kőfallal van elkerítve. A kastély teteje leégett, de remélhetőleg sor kerül majd a megjavítására. Az udvarban van csűr és istállók.”
Egy 1685-ből származó összeírásban már azt olvashatjuk, hogy a nemesi kúria elhagyatott és romokban áll. Továbbá említést tesznek róla egy 1691-ben írt inventáriumban is, miszerint a nemesi kúriának már csak a falai állnak és faépületeit már restaurálták.
A három sarokbástyával rendelkező kőfal pontosan a jelenlegi kastély területén húzódott. Az átépítés után ezt a kőfalat használhatták fel az új épület homlokzatának. A térképen a két halastó és a rajta dolgozó malmok is látszanak.
Sikerült tehát kideríteni a kastély eredét, mely szerint az épület már jóval a vár lerombolása előtt is állt. Milyen szép is lenne, ha a kastély ismét fénykorát élhetne, mint hajdanán. Reméljük, megéljük még ezt.

 

 

 

TORNA KÖZÖSSÉGE - független hírportál                Szerkesztőség                Kapcsolat: torna.kozossege@gmail.com
A hírportálon közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét.   A szerkesztőség fenntartja ma-
gának a jogot a tudósítások rövidítésére és szerkesztésére.
Minden jog fenntartva: Torna Közössége